Múlt hét pénteken Ferivel (a Férjem) borfesztiválozni voltunk a Budai Várban. Mindketten szeretjük a finom borokat, így már alig vártuk a kóstolót. Előre áttanulmányoztuk a "Másik áruház" rendezvényről kiadott füzetét, vagyis átlapoztuk, mielőtt alátétként használtuk volna.

Délután indultunk, így még sikerült elkerülnünk a hosszú sorban állást, szinte pillanatok alatt a rendezvény területén találtuk magunkat. Immáron semmi nem választott el minket a zamatos nedűtől. A csuklónkra egy Szigetfílinges karszalagot ragasztottak, amitől Feri kényelmetlenül érezte magát. Egész idő alatt húzta, csavargatta a karszalagot, minta szándékosan le akarná magáról tépni. Próbáltam meggyőzni, hogy akkor hamar a kerítés másik felén találhatjuk magunkat, de elég nehéz természete van, nehéz meggyőzni is.

A belépő mellé kaptunk egy talpas poharat, meg a pohár tartására alkalmas nyakbaszütyőt is, ami a jegy árának kis töredékébe kerülhetett, de legalább Borfesztivál feliratú erekléyket vihetünk majd magunkkal.

Kiderült, hogy a rendezvényt egy élelmiszer áruház támogatta, ami nem maradt sokáig titok számunkra, ugyanis lépten-nyomon hatalmas táblák hirdették a szponzor kilétét.

De ne legyünk elégedetlenek, legalább szép környezetben és jó társaságban (itt első sorban a borokra gondolok) tölthettünk egy kellemes estét.

Kóstolójegyért cserébe ilyen kis fabódékban mérték a bort.

De volt mindenféle sajt is, meg kenyérlángos, meg egyéb finomságok is … de sajna mi nem engedhettük meg magunknak az ilyesmit. Bár kértem Ferit, hogy legalább csak egy Töki Pompost együnk meg ketten, de ő hajthatatlan volt. L

Itt adták a finomságokat …

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.